Az emberiséget 2500 éve foglalkoztató kérdésben történt áttörés

Az emberiséget 2500 éve foglalkoztató kérdésben történt áttörés – részben itt, Budapesten | Forbes.hu

A csecsemőkutatások kedvelői új, izgalmas cikket olvashatnak az amerikai Science folyóiratban a kisbabák logikai képességéről. A cikkben bemutatott kutatás egy hosszú és gyümölcsöző együttműködés legfrissebb eredménye, amelyben a laborunk több kutatója - Nicoló Cesana-Arlotti, Liza Vorobyova és Téglás Ernő – valamint a Pompeu Fabra Egyetem (Barcelona, Spanyolország) csecsemőkutató csoportjának tagjai vettek részt, Luca Bonatti vezetésével. A kutatás azt hivatott kideríteni, hogy a beszélni még nem tudó kisbabák vajon képesek-e a logikai következtetések egy fontos formájára: a kizárásos következtetésre. E következtetési szabály lépéseiként előbb meghatározzuk a lehetséges alternatívákat, majd elvetve azokat, amelyek hamisnak bizonyulnak, azonosítjuk a megoldást (másképpen: “A vagy B”, “nem A”, tehát “B”).

A kutatásban 12 és 19 hónapos csecsemők vettek részt. A babák a vizsgálatok alatt egy sor videóanimációt néztek meg. Minden egyes animáció központi eleme két tárgy. Ezek úgy voltak kiválasztva, hogy egyes elemeik azonosak legyenek, ezért ha félig takarásban vannak, nem lehetett őket egymástól megkülönböztetni. A babák először végignézték, ahogy a tárgyak - például egy dinó és egy virág – egy paraván mögé kerültek, majd azt, ahogy egy csésze kiemel egyet közülük és a képernyő másik részére helyezi (lásd az ábrán). A csészében lévő tárgynak azonban csak a felső része látszott. Mivel ez a részlet a kétféle tárgynál teljesen azonos volt, meggátolta a csésze tartalmának azonosítását. A babák tehát csak találgathatták, vajon melyik tárgy lehett ott: vagy a dinó, vagy pedig a virág, ám nem lehetett mind a kettő egyszerre. A jelenetek végén a paraván eltávolításával feltárult a mögötte levő tárgy (például a virág). Ez az információ nekünk, felnőtteknek már elegendő ahhoz, hogy kizárásos logika segítségével kikövetkeztessük, vajon melyik tárgyat rejti a csésze: ebben az esetben például a dínót. Vajon a videók nézése közben a babák is ugyanerre a következtetésre jutnak?

A kutatás során rögzített különböző típusú adatok - mint például a babák szemmozgásának mintázata, pupillájuk méretének változása és a meglepő eseményt követő hosszabb figyelem – alapján kirajzolódó eredmények mind-mind arra utalnak, hogy a 12 hónapos babák már képesek ezen alapvető logikai következtetésre. Úgy tűnik tehát, hogy egyes alapvető logikai struktúrák, amelyek a felnőttek kifinomultabb gondolkodási képességeiknek alapjául szolgálhatnak, már azelőtt a kisbabák rendelkezésre állnak, hogy megtanulnának beszélni.

[ vissza a listához ]